- Krasznojarszk
- Krasnojarsk krasznojarszki határterület oroszorszag
- Krasznojarszk in Oroszország | Sygic Travel
- Krasznojarszk krasznojarszki határterület oroszország karaoke
- Krasznojarszk, Szibéria legszebb városa
Krasznojarszk egy város Oroszországban, a Krasznojarszki határterület közigazgatási központja, a Jenyiszej folyó partján. Népessége: 970 000 fő (2010-es népszámlá lás), ezzel Szibéria harmadik, Oroszország tizennegyedik legnagyobb városa. Fontos közlekedési csomópont. Az orosz viszonylatban élvonalban jár az alumínium előállításban, és színesfémkohászatban. Történelme: A várost 1628-ban alapították kozákok, ekkor cölöpvár volt itt. 1822-ben kapott városi rangot. Az 1934-ben létrehozott Krasznojarszki határterület központja. A Szovjetúnió megszűnése után megkezdődött a város modernizálása, rehabilitálása. Földrajza, éghajlata: A város területe 348 négyzetkilométer. Fő folyója a Jenyiszej. Éghajlata kontinentális. A tél hosszú, hideg a januári középhőmérséklet -15, 5 °C, a mért leghidegebb hőmérséklet -52, 8 °C. A nyár viszont rövid és meleg a júliusi átlag (18, 7 °C) csak 2 fokkal marad el a budapestinél (20, 7 °C), a mért legmelegebb hőmérséklet 36, 4 °C. A sok negatív tulajdonsága ellenére Krasznojarszkot Szibéria legszebb városaként tartják számon.
Krasznojarszk
Jelentős számban képviselik magukat az ukránok (38 012 fő), a tatárok (34 828 fő), a németek (22 363 fő), az azeriek (16 341 fő), a csuvasok (11 036 fő) és az örmények (10 677 fő). Számos kisebb lélekszámú őshonos kisebbség is lakja. Ilyenek a dolgánok (5 810 fő), az evenkek (4 372 fő), a nyenyecek (3 633 fő), a ketek (957 fő), a nganaszanok (807 fő), a szölkupok (281 fő), az enyecek (221 fő) és a sórok (161 fő). Települések [ szerkesztés]
A Krasznojarszki határterületen (a 2010. évi népszámláláskor) 23 város, 40 városi jellegű település és 1700 falusi település található, mely utóbbiak közül 89 lakatlan. A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Krasznojarszki határterületen 76% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 11 ezer főt, és összesen 28-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 5%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
A Krasznojarszki határterület városai a következők (2010. évi népességükkel):
Közigazgatás és önkormányzatok [ szerkesztés]
A Krasznojarszki határterület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 44 járásra oszlik, amiben benne van a határterületbe 2007. január 1-jén beolvadt Evenki autonóm körzet és Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet területén alakult két járás is. Az egyesüléssel kapcsolatos megállapodások alapján elvileg ezek különleges jogállású közigazgatási egységek, ez azonban tényleges tartalmat nem nyert. A két körzet korábbi 3-3 járása megszűnt, és azok ma az Evenki illetve a Tajmiri Dolgan–Nyenyec járást alkotják. A 23 város közül 15 határterületi alárendeltségű, így ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem, ide értve Zelenogorszk és Zseleznogorszk zárt városokat is. Szintén zárt közigazgatási egységet alkot és nem tartozik egyik járáshoz sem Szolnyecsnij városi jellegű település. A határterületi alárendeltségű városok közül nyolchoz vannak beosztva kisebb-nagyobb területen további települések, melyek így szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Krasnojarsk krasznojarszki határterület oroszorszag
- Elkészült a 100. magyar népmese – ünneplünk | Hungarian embroidery, Art, Greetings
- Bánk jazz fesztivál 2012.html
- Krasznojarszk krasznojarszki határterület oroszország pdf
- Krasznojarszk, Szibéria legszebb városa
- Krasnojarsk krasznojarszki határterület oroszorszag
- Boku no hero academia 2 évad 10 rész
Krasznojarszk in Oroszország | Sygic Travel
Krasznojarszki határterület (Красноярский край) A Krasznojarszki határterület Oroszországon belül Közigazgatás Ország Oroszország Szövetségi körzet Szibériai Székhely
Krasznojarszk Kormányzó
Alekszandr Viktorovics Ussz Népesség Teljes népesség 2 876 497 fő (2018. jan. 1. ) [1] +/- Etnikai csoportok
oroszok, ukránok, tatárok, németek, dolgánok, evenkek, nyenyecek, ketek, nganaszanok, szölkupok, enyecek, sórok Földrajzi adatok Elhelyezkedése
Krasznojarszki határterület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 59° 53′, k. h. 91° 40′ Koordináták: é. 91° 40′
A Krasznojarszki határterület ( oroszul Красноярский край) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Krasznojarszk. Határos a Tyumenyi területhez tartozó Jamali Nyenyecfölddel és Hanti- és Manysifölddel, a Tomszki és a Kemerovói területtel, Hakaszfölddel, Tuvával, az Irkutszki területtel és Jakutfölddel. 2010-ben népessége 2 828 187 fő volt. Történelem [ szerkesztés]
Népesség [ szerkesztés]
A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, 2010-ben az összlakosság 88, 07%-át képezték.
A fellendülés tovább erősödött az arany felfedezése és az 1895-be megépülő vasútvonal hatására. 1822. január 26-án városi rangot kapott. A 19. században Krasznojarszk a szibériai kozákság központja volt. I. Miklós cár Krasznojarszkba száműzte a dekabrista felkelés legtöbb résztvevőjét. Az ide száműzött dekabristák nagy része soha nem tért vissza Európába. Az ipar fejlődése Krasznojarszkban a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően kezdődött. A vasútvonal legjelentősebb műtárgya az 1899 -ben Krasznojarszknál épült vasúti híd. 1934-ben alakul ki Oroszország második legnagyobb közigazgatási területe a Krasznojarszki határterület, ennek központja Krasznojarszk. A második világháború alatt, több tucat gyárat evakuáltak Ukrajnából és Nyugat- Oroszországból a Krasznojarszkba és a közeli városokban, ez további ipari növekedésre ösztönözte a várost. A háború után további jelentős ipari létesítmények épültek, úgy mint alumínium -üzemek, kohászati üzemek, nemesfém -feldolgozók és mások. Az 1970-es években a Szovjetunió egy többfázisú radarállomás építésébe kezdett Abalakovónál, Krasznojarszk közelében, ez sértette az ABM szerződést.
Krasznojarszk krasznojarszki határterület oroszország karaoke
A járások és székhelyeik:
Az Evenki és a Tajmiri körzet területén kialakított járások:
Evenki járás (Tura)
Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás (Dugyinka)
Politikai vezetés [ szerkesztés]
A Krasznojarszki határterület kormányzója:
Viktor Alekszandrovics Tolokonszkij: 2014 – 2017. szeptember 29. Ekkor idő előtti felmentését kérte. Alekszandr Viktorovics Ussz:
2017. szeptember 29-től a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt. [2]
Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én. [3]
Földrajz [ szerkesztés]
Vízrajz [ szerkesztés]
Folyói: [ forrás? ]
A régi történelmi épületeket helyreállították. Az aszfalt járdák burkolatát kő burkolattal cserélték fel, és számos teret és pihenő parkot helyreállítottak, és újakat építettek. Gazdasága [ szerkesztés]
A városban 2007. július 1-je óta tiltottak a szerencsejátékok. [8]
Lakossága [ szerkesztés]
948 500 fő (2009); [9] 973 826 fő (a 2010. évi népszámláláskor), melyből 861 855 orosz, 9610 ukrán, 9466 tatár, 7039 azeri, 6714 örmény, 6274 kirgiz, 4310 tadzsik, 4266 üzbég, 4101 német, 3325 fehérorosz. [10]
Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Világörökség
Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés]
Szibériai Állami Repülési és Űrkutatási Egyetem
m v sz Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén
Moszkva · Jaroszlavl · Nyizsnyij Novgorod · Kirov · Perm · Jekatyerinburg · Tyumeny · Omszk · Novoszibirszk · Krasznojarszk · Irkutszk · Ulan-Ude · Csita · Birobidzsan · Habarovszk · Usszurijszk · Vlagyivosztok
Krasznojarszk, Szibéria legszebb városa
Russia /
Krasnojarsk /
Krasnoyarsk /
World
/ Russia
/ Krasnojarsk
/ Krasnoyarsk, 18 km -re a központtól (Красноярск)
/ Oroszország / Krasznojarszki határterület
város, főváros állam / tartomány / régió
Krasznojarszk város Oroszország szibériai területén a Transzszibériai vasútvonal 4098. kilométerénél. A Magyarországnál 25-ször nagyobb Krasznojarszki kerület központja. Közeli városok:
Koordináták: 56°1'22"N 92°53'52"E
Add comment for this object
1983 elején az Egyesült Államok követelte eltávolítását. A Szovjetunió 1989-ben elismerte a radarállomás létezését. A felszerelést idővel eltávolították és a leszerelést 1992-ben hivatalosan is bejelentették. De feltételezik, hogy a berendezést csak új helyszínre költöztették Komszomolszk-na-Amure közelébe. [7]
Szovjetunió felbomlását követően megkezdődött a privatizáció. Sok jelentős vállalat és gyár, mint például a krasznojarszki alumíniumüzem vált oligarchiák és feltételezett bűnszövetkezetek tulajdonává [ forrás? ], míg mások fizetésképtelenné váltak és felszámolták. A gazdasági átalakulás eredményeként megnőtt a munkanélküliség, és sztrájkokra került sor. A város legjelentősebb pénzügyi botránya az 1990-es évek második felében történt, ekkor a Krasznojarszki Alumínium Üzem egy ismert üzletemberének, Anatolij Bikovnak a tulajdonjogát törölték, miután azzal vádolták meg, hogy megölette partnerét Vilor Sztruganovot. [ forrás? ] A vádról végül kiderült, hogy hamis. Pjotr Pimaskov 1996-os polgármesterré választását követően, a városkép fokozatos javulást mutat.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 44 járás mindegyikében (beleértve a két egykori autonóm körzetet is) járási önkormányzat működik, a köztársasági alárendeltségű városok és a zárt közigazgatási egységek pedig a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyek egyszintű önkormányzatok, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A közigazgatási és az önkormányzati beosztás egyetlen helyen tér el: a közigazgatásilag a Jemeljanovói járáshoz tartozó Kedrovij városi jellegű település nem tartozik a járási önkormányzathoz, hanem városi körzetet alkot. A járásokhoz összesen 36 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 484 falusi község tartozik. A határterületen található 2 községközi terület is, melyek valamely járásnak a községekhez nem tartozó, ritkán lakott területei. Közigazgatási szempontból tehát a Krasznojarszki határterület 44 járásra, 15 városra és egy városi jellegű településre tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 44 járási önkormányzat és 17 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 36 városi és 484 falusi község alkotja.