2019. 10. 22. - 15:28
• A Gergely-naptár a világ legismertebb és leginkább használt kalendáriuma, amely XIII. Gergely pápáról kapta a nevét. • A pápa 1582. októberében vezette be, hogy a Húsvét megközelítőleg minden évben arra az időszakra essen, amikor a korai katolikus egyház ünnepelte. • XIII. Gergely pápa 1582. február 24-én kibocsátott Inter gravissimas kezdetű bullája rendelte el a Gergely-naptár használatát a katolikus államok számára. A protestáns és ortodox vallású országokat nem kötötte a naptár bevezetését elrendelő bulla. • A naptárreform megvalósítását nem Gergely pápa találta ki először, már korábban is napirenden volt az egyházban a kalendárium reform. • IV. Sixtus pápa 1465-ben a naptárreform kidolgozása miatt kérette Regiomontanust a Vatikánba, Regiomontanus időközben bekövetkezett halála azonban megakadályozta a reform véghezvitelét. • A 15. század vége felé pontosabbak lettek a csillagászati számítások, így a reform egyre sürgetőbbé vált. A Salamancai Egyetem 1515-ben és 1578-ban két alkalommal is megkereste a Vatikánt a reform ügyében.
Gergely naptár bevezetése magyarországon lyrics
4.5.5.1. A Gergely-naptár elterjedése | A történelem segédtudományai
Gergely naptár bevezetése magyarországon live
Gergely naptár bevezetese magyarországon
- Gergely naptár bevezetése magyarországon karaoke
- Hányadika lenne a Gergely-naptár nélkül? - Cultura.hu
- Tudtad, hogy a Cayenne-bors nem is bors? De mi ez, és mire lehet használni? - Gasztro | Sóbors
- Arany jános ágnes asszony tartalma
- Gergely naptár bevezetése magyarországon
Gergely naptár bevezetése magyarországon
Még 1599-ben is kénytelen leszögezni az országgyűlés: Szükséges, hogy az új és reformált naptár minden honlakos által megtartassék, a régi pedig érvényen kívül helyeztessék. Ugyanebben az évben Mátyás főherceg megfenyegeti a lőcseieket, hogy kisajátítja nyomdájukat, ha továbbra is a régi rendszer szerint nyomtatják kalendáriumukat. A nyomdák mindenesetre érzékenyen reagáltak a piac kívánalmaira, és hosszú ideig "ó és új kalendárium" címmel mind a két naptárt közölték egymás melett. Így a régi naptár az újjal párhuzamosan használatban volt még a következő század első negyedében, sőt a török által megszállt területen még tovább is. A Gergely-naptár használatára a kifejezetten nem katolikus országokban még nehezebben tértek át. Anglia például csak 1752-ben fogadta el. Ebben az évben két lépcsőben változtatták meg az angol naptárt. Először azt vezették be, hogy az év ne március 25-én, hanem január 1-én kezdődjön. Így az emberek egyik napról a másikra negyedévet öregedtek; ezt állítólag a nők sohasem bocsátották meg a reform kezdeményezőjének, Lord Chesterfieldnek.
Még érdekesebb volt a munkások állásfoglalása. Úgy érezték, hogy az év megrövidítésével bérükben is megrövidítik őket. Fellázadtak, mielőtt megértették volna, hogy a veszteség csupán látszólagos, s a nép üldözőbe vette a lordot London utcáin, ilyen jelszavakat kiabálva: "Add vissza a három hónapunkat". Abban az évben Angliának még egy naptárváltoztatást kellet átélnie: szeptember 2-a után 14-ét írtak, hogy felzárkózzanak a Gergely-naptárhoz. Itt már tizenegy nap ugrásra volt szükség, mivel 1700-at is szökőévnek vették. Az angolok után egy évvel, tehát 1753-ban Svédország, majd 1776-ban Dánia tért át az új naptárra. A dánok így majdnem két évszázadig dacoltak a pápával, még híres csillagászuk, a fény sebességét kiszámító Olaf Roemer (1644-1710) is hasztalan szállt síkra az új naptár bevezetéséért. Nehezen álltak kötélnek a keleti kereszténységet követő országok is. Eredménytelenül lépett kapcsolatba naptárügyben még XIII. Gergely a konstantinápolyi II. Jeremiással. Nemcsak a naptárreformot nem fogadták el; ragaszkodtak a régi világ teremtésétől fogva számított évekhez.