A külső kerületek és elővárosi települések egyik legnagyobb problémája bicajjal, hogy nincsen (vagy alig van) közöttük olyan útvonal, amely kényelmesen használható kerékpárral, ami bárki számára vonzó és biztonságos közlekedési vagy rekreációs alternatívát jelentene. Ez a hiányosság javult nemrégiben azzal, hogy a Szilas-patak menti kerékpárút tovább épült a Naplás-tó irányába, így a XVI. és XVII. kerület között létrejött az első kerékpáros kapcsolat. A magyar szabályozás azonban nem kedvezett annak, hogy egy rekreációs területen keresztül vezető útvonal minél kisebb környezeti beavatkozással jöjjön létre. A címben feltett költői kérdésre utalva: sok rutinosabb kerékpáros teszi szóvá, aki idáig is használta ezt azt útvonalat, és most szembesült a többszöri oldalváltással és a zöldfelület rovására történt kialakítással, hogy miért kellett ez az egész. Fontos azonban leszögezni, hogy rengetegen fordultak vissza a Simongát utcánál vagy el sem indultak a Rákos-patak irányából, akik gyerekekkel voltak vagy nem érezték biztonságosnak a tovább kerekezést.
Naplás Tó Tanösvény Térkép | Térkép
Varázsbatyu Könnyed kirándulás Budapest határában – A Naplás tó | Letölthető térképek:::::: Powered by:::::::* Barangoló Család: Hihetetlen, de ez is Budapest: a Naplás tó és XVI. kerület | Elkészült a tanösvény a Naplás tónál Kirándulásaim hegyen, völgyön.. : A Naplás tó, Cinkotai Parkerdő mtsz. A Pilisi Parkerdő Zrt. hírlevele március 6. Könnyed kirándulás Budapest határában – A Naplás tó | Letölthető térképek:::::: Powered by:::::::*
A magyar szabályok egyszerűen nem támogatják lakott területen kívül a forgalomcsillapított közös használatú útfelületet, ami miatt az ideális megoldás számos helyen nem jöhet szóba. Legjobban ez közvetlenül a tóparton érzékelhető, ahol egy felületen osztoznak a gyalogosok, futók, bringázók és egyéb eszközt használók (roller, görkorcsolya, stb. ), és nem hiszem, hogy a horgászok örülnek a túl közeli kerékpáros forgalomnak. Itt egy forgalmasabb napon már most nehézkes a közlekedés. Ideálisabb lett volna, ha az autóforgalmat csillapítják úgy, hogy az itt pihenőknek jobban kedvezzenek. Holland példa: védett területen keresztülhaladó mellékút, valamint egy falu bejáratánál forgalomcsillapított főút
és közös útfelület a kisebb környezeti terhelés miatt
Az egyoldali infra egyik hátránya: oldalváltás, nagyobb baleseti kockázat, lassabb haladás. Itt mindenképp szükség lenne (akár utólag is) egy középszigetre. A rázókő mindenképp pozitív az úton, de jobb lett volna az itt pihenőknek, horgászoknak jobban kedvezni, és nem közéjük terelni a kerékpárosokat.
Naplás tó tanösvény térkép
A végtelen búzamező
Élet a gabonaföldön
Továbbsétálva a tó északi oldalán futó földútra érünk. A séta az ártéri erdő hangosan zúgó zöldje és a gabonaföldek sárga végtelenje között halad. Az erdőben több ösvény is fut keresztbe-kasul a tó és a Szilas-patak partja felé. A búzaföldeket közelebbről is megvizsgálva kiderül, hogy itt is minden él és mozog. A kalászokon különböző bogarak és csigák trónolnak, mások pedig egyikről a másikra szállnak. Az erdőbe bekukkantva sötétséget és zúgó szúnyograjokat hallunk, így jobbnak látjuk a napon folytatni a sétát. Az út a mezőgazdaság és az ártér bemutatása után egy fejünk fölé nyúló nádasba visz, amely a Szilas-patakhoz vezet el minket. Itt először a döglött állatok lebomló húsának jellegzetes bűze fogad, majd egy kis betonhídra jutunk, amelyen átkelhetünk a vízen. Innen ráláthatunk a közelben fekvő Naplás-tóra és a környező nádasokra is. A túlparton színes, vadvirágos rét fogad, ahol egy vékony ösvény vezet át minket. Itt egy motoros jött velünk szembe, és épp amikor azon gondolkoztunk, hogy na akkor most mi lesz, ki mászik be előbb a susnyásba, az úriember meglepetésünkre egy kiszögellésnél félreállt, és türelmesen megvárta amíg elhaladunk mellette.
A többszöri oldalváltás és a tóparton vezetett gyalogosokkal és más használókkal közös felület ezt az igényt nem támogatja, ami konfliktusokhoz vezethet. Az opcionális kerékpárút-használat segítene csökkenteni ezt a feszültséget.
Mádi tó
A Simongát utca kereszteződésben a Cinkotai út felújítása miatt most előzékenyebbek a gépjárművezetők, utána középszigetet alakítanak ki a biztonságos átkelés érdekében. Összességében azonban pozitív, hogy megépült az első összeköttetés a külső kerületek között és a legfontosabb, hogy lakott területen belül a XVII. kerületi Naplás úton irányhelyes kerékpársáv létesült, ahol ennek köszönhetően a kerékpáros forgalom észrevehetően növekedett (érdekesség, ami a kerékpározás gazdaságra, helyi kereskedelemre vonatkozó jótékony hatásáról árulkodik: erről a Naplás úti cukrászda üzemeltetője is beszámolt nekünk a " 2tó-2kerék túrán " - amióta bringabarát az út, érezhetően megnőtt a cukrászda forgalma). Remélhetőleg az itteni példa ragadós lesz, és egyre több helyen terjednek majd el a kerületben az irányhelyes megoldások. Hosszú távon pedig érdemes lenne elgondolkozni a kerékpárutak kötelező használatának feloldásáról (erről már nyújtott be javaslatot a Kerékpárosklub), hiszen sokaknak igénye a tempósabb haladás.
- Időjárás radar
- 4 ker okmányiroda
- Kertvárosi bringajárőr: "Jó ez vagy sem?" Gondolatok a Naplás-tó menti kerékpáros útvonalról
- Lupa tó
Naplás tó térkép
Az ő igényeiket is figyelembe véve nem volt sosem kérdés, hogy szükség van-e itt önálló kerékpáros létesítményre. Ezért mindenképpen örömteli, hogy ez az útvonal is kerékpárosbaráttá és vonzóvá vált sokak számára, és létrejött ezzel a Szilas-patak és a Rákos-patak közötti összeköttetés. Ez továbbá a legelső kerékpárosbarát útvonal a XVI. kerület között, valamint az első kétoldali kerékpársáv a XVII. kerületben a Naplás úton. Ez utóbbi azért is fontos, mert így remélhetőleg jobban elterjed Kelet-Pesten is az irányhelyes kialakítás, ami sokkal biztonságosabb lakott területen belül, mint az egyoldali kerékpárút. Már gyerekek is használják a sávot, ami a biztonságérzetre utal. A parkolással azonban még akadnak gondok...
Sajnos azonban a lakott területen kívüli védett területeken tűnik ki igazán, hogy Magyarországon mennyire nem alkalmazkodik a szabályozás (vagy éppen a szokásjog, a tervezési döntéshozatal) a valódi igényekhez. Hiszen ezen a területen keresztül haladó mellékútvonalon nem lehetett érvényesíteni, hogy az ott pihenő embereknek és élővilágnak kedvezzünk, ne pedig az azon keresztül haladó forgalomnak.
Kertvárosi bringajárőr: "Jó ez vagy sem?" Gondolatok a Naplás-tó menti kerékpáros útvonalról
A Naplás-tó Budapest pesti részén, a XVI. kerületi Cinkotán található. Legkönnyebben gépkocsival közelíthető meg: a Cinkotai, a Nógrádverőcei vagy a Simongáti útról térhetünk rá a tó déli oldalán futó, aszfaltozott útra, amely elválasztja a tavat a Cinkotai Kis-erdőtől. Az út mentén ingyenesen parkolhatunk. Tömegközlekedéssel az Örs vezér térről busszal juthatunk el ide. A piciny tó a főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize, már ezért is kiemelt figyelmet érdemel. A nyugatról érkező Szilas-patak vizének felduzzasztásával hozták létre, ennek megfelelően Szilas-víztározónak is nevezik. Stég a Naplás-tavon
A túlfolyó
A víztározó körül kiépített Naplás-tó tanösvény nem csak jól jelzett, hanem igazán változatos is. Mivel nem csak a tó körül, hanem a környező területeken is fut, sok életteret jár be. A tó nyugati oldalán épült gát mellett egy fából ácsolt stég áll a vízen. Ez a nagyszerű látvány fogad minket az érkezésünkkor. Ahogy közelebb megyünk azonban a stéghez, láthatjuk hogy teljesen rozoga, figyelmeztet is egy hangosbemondóból érkező hang, hogy olvassuk el a táblát, mi szerint tilos a stégre lépni.
[1] [2] 2017 januárjában népi kezdeményezés indult a hivatalos és engedélyezett korcsolyázás lehetőségének megteremtéséért. [3]
Kialakulása [ szerkesztés]
1978 -ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék elejét a patak áradásainak. [4] Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett. A "naplás" szó jelentése [ szerkesztés]
A naplás alapszava a régi "napol", azaz időt eltölt, elveszteget. Ezt a szót használták például arra, amikor a régi vármegyei rendszerben a beparancsolt előfogatos jobbágyok néha három-négy napig vesztegeltek a vármegyeház udvarán.
A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Aglais io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). [8] A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus). [9]
A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan.
- Lego minecraft őrláng híd mod