- Magyar tanya
- Magyar
Érdekesebbek e régi magyaroknál és viselt dolgaiknál a Törökországban most is megtalálható, híres magyarok emlékét őrző emlékhelyek és feliratok. Liszt Ferenc 1847. június 8-tól öt héten át koncertezett Isztambul majd összes zenetermében. Guyon Richárd tábornok 1849-től 1856-ig – haláláig – szolgált a birodalom hadseregében. Gróf Széchenyi Ödön, a "legnagyobb magyar" fia, 1874-től szintén Isztambulban élt, ő szervezte meg a főváros hivatásos tűzoltóságát. Kovách Aladár doktor, aki 1887-ben létrehozta Budapest első mentőszolgálatát, 1911-ben ugyanígy megalapította török földön is. Réthly Antal földrajztudós 1927-ben felállította az első meteorológiai intézetet, majd országosan is kiterjesztette a hálózatát. Törökország-szerte tucatnyi emlékhely kereshető fel Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Kossuth Lajos és Bartók Béla szobrával. Az egykori birodalom 1920-ban történt széthullásával már csak Bem József tábornok emléke hiányzik, a szíriai Aleppóból…
Magyar tanya
- Saab aero 17%22 alufelni - Lemezfelnik, acélfelnik - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Gmail magyar
- Mozart török induló
- Török nyelv - bevezetés, nyelvrokonság - Webnyelv.hu
- Ki igényelhet falusi csokot english
- Sopron járási hivatal nyitvatartás
- Nakor kft komárom
- Török történész a magyarokról – Attila unokái vagyunk | Kurultáj
Oldalunkon közzéteszünk egy régebben megjelent riportot Hayrullah Yigitbasi török történésszel. Az egyetemi oktató – történész Magyarországon is kutatja a török – magyar kapcsolatokat. Gondolatait érdemes elolvasni a közös ősi nyelvről és Attila unokáiról. A kutató álláspontja mélyen elgondolkodtató, és érdemes figyelmébe ajánlani azoknak a magyar bölcsészeknek, akik még mindig a régi becsontosodott szellemű kutatási irányokat erőltetik. Történész, egyetemi oktató, a magyar–török kapcsolatok szenvedélyes kutatója. Rodostóban magyar napot szervez, s részt vett a macarköyi kapuállításon is, mert meg van győződve a népi emlékezet hitelességéről. – Hogyan került kapcsolatba hazánkkal? Hayrullah Yigitbasi
– Kilencvenhétben utaztam először Magyarországra, azóta egyre szorosabb a kötődésem mind az országhoz, mind a magyarsághoz. Turkológiai kutatásokat végeztem önöknél. Általános török történelemmel foglalkozom, tehát az iszlám előtti időszakkal, mely a magyar történelemnek is szerves része.
Akkoriban egy magyar számára karrier volt Törökországba jönni. E kapcsolatrendszer nyomait nagyjából a második világháborúig ki lehet mutatni. Az első világháború mindkét ország számára katasztrófa volt, azt követően Törökországban hároméves szabadságharc zajlott: a modern török köztársaság kialakításában is tapasztalható együttműködés a magyarokkal. A török állam alapítója, Musztafa Kemál pasa az először odahívott német és amerikai szakértőket három-öt év múlva nagyrészt hazaküldte, mondván, Európában a magyarok állnak lelkileg a legközelebb a törökökhöz. A magyarok visszafizethetetlen szerepet játszottak Törökország modernizálásában. Ekkor járt nálunk például Fekete Lajos vagy Bartók Béla is, aki az önök világhírű zeneszerzője, művésze, ám egyben a török komolyzene alapítója. – Kényes kérdés ezzel szemben a magyarországi török jelenlét, amelyet nálunk is többféleképpen ítélnek meg: van, aki kultúrateremtő jelenlétként gondol rá, de a többség véleménye szerint a török megszállás helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar történelemben.
Miért gondolják az MTA-ban, hogy csupán a mai finnugor népek a rokonaink és miért nem ismerik el a hun rokonságot? (Horváth Róbert) Az elmúlt fél évszázadban a hun-kérdés lekerült a magyar tudományos kutatás napirendjéről, és a régészeken kívül szinte senki sem foglalkozott a hunok kutatásával. Ezért ma nincs egyetlenegy, kizárólagosan hunokkal foglalkozó szakértő, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen az elmúlt 30 évben nemzetközileg nagyon sokat fejlődött ez a tudományág, és ebbe illene a magyaroknak is bekapcsolódni. Viszont ehhez át kellene értékelni a régi, mára elavult elméleteket, és erre a mai kutatók többsége nem hajlandó. Ehhez a kutatáshoz nagyon fontos a pusztai életmód, a kínai nyelv és egyéb források ismerete, és ez több éves intenzív tanulást igényel. Ráadásul a tudományos életben, nemzetközi szinten a publikációk száma és nem annak elmélyültsége és minősége a fontos. Szerencsére azonban úgy tűnik, hogy néhányunk figyelemfelkeltő munkája révén van érdeklődés a hunok kutatása iránt.
Magyar
Kétségkívül a régi időkre visszamenő rokonság van köztünk, ha a kölcsönösen használt, ismert szavaink közös eredetéről beszélünk. A kitűnő nyelvész tudós, Gombocz Zoltán 1907-ben lezárt gyűjtésében 330 török szót azonosított a magyar párjával, a "Honfoglalás előtti török jövevényszavaink" című, 1908-ban megjelent akadémiai munkájában.
Nemrégiben könyvbemutatót rendeztek a Kossuth-klubban, a Török Köztársaság budapesti nagykövete és a volt ankarai magyar nagykövet részvételével. A kétnyelvű, műemlék épületek és szobrok művészi rajzaival, fotókkal és történelmi portrékkal gazdagított kiadványt bízvást nevezhetjük hiánypótlónak. Szövegét Hóvári János írta, török nyelvre Tarik Demirkan ültette át, az illusztrációkat K. Pintér Tamás készítette. A sikeres műemlékes pályát befutott építész – az itthoni táj sorozat könyveit követően – eddig már két törökországi, rajzokkal gazdagon ellátott albumot varázsolt papírra. E mostani munka kétségkívül a legérdekesebb, és a legváltozatosabb formát nyújtja a korábbiaknál: a magyarok történelmének kevéssé ismert törökországi emlékhelyeit veszi időbeli sorrendbe, a honfoglalás korától kezdve. Kinek jutna eszébe manapság, az isztambuli Hagia Sophia (Aja Szófia) templomban járkálva, a római, bizánci és török építészet hagyatékát nézegetve a hatalmas épületben, hogy 948-ban két szittya magyar vezér, Tormás és Bulcsú hívatlanul meglátogatta VII.
E szavak helyesírása a francia megfelelőjével fonetikusan kell leírni a vele közel azonos hangértékű török betűkkel. Francia szó
Kiejtve
énergique
information
jeton
maquillage
message
végétarien
[enɛʀʒik]
[ɛ̃fɔʀmasjɔ̃]
[ʒ(ə)tɔ̃]
[makijaʒ]
[mɛsaʒ]
[veʒetaʀjɛ̃]
enerjik
enformasyon
makyaj
mesaj
vejetaryen
élénk, energikus
információ
érme, zseton
smink
üzenet
vegetáriánus
A török nyelv szókincsének összetétele
Érdekesség, hogy a magyarban lévő török jövevényszavaknak köszönhetően alkotható egy olyan mondat, melynek hangzása és jelentése is hasonló a két nyelven:
– – – – – – – Zsebemben sok kicsi alma van. – – – – – – – Cebimde çok küçük elma var. kiejtve kb. : [dzsebimde csok kücsük elma var]
Egyéb érdekesség a magyar és a török nyelv közti hasonlóságokban: Török-magyar hasonlóságok. A bejegyzés pontosításában El Mexicano segített, köszönjük a javaslatait! Lásd még: Wikipédia – Török nyelv
Az álruhában kutató világhírű magyar kémprofesszor igaz története. A magyar nyelv finnugor eredetű, így tanultuk az iskolában és a tankönyveink alapján a legtöbbünkben sokáig fel sem merült, hogy ez másképp is lehetne. Finn barátainktól azonban igen messze elsodródtunk, nem is értjük már egymás nyelvét, és különben is, felnőtt fejjel már nehéz elképzelni, hogy az elmúlt ezer-pár évben ne keveredhettünk volna más nyelvekkel is. Ismerjétek meg hát azt az embert, aki már száz éve a török-magyar rokonság mellett tette le a voksát, és nem is teljesen alaptalanul. Vajon miért nem sikerült mégsem Vámbéry Árminnak széles körben elfogadtatnia az elméletét? Vámbéry Ármin, az ígéretes tehetség